Azt eddig is tudtam, hogy festés közben benne élek a képben, az meg bennem és hatással van rám az energetikája. Azt is tudtam, hogy ha egy alkotás készen van, takarjam le, hogy már ne szórja rám azt, amit tartalmaz, mert arra már csak a megrendelőnek van szüksége.
Ma reggel viszont két korábbi festmény gondolatával ébredtem. Mindkét képnek éreztem hatását, a napokban! És tudtam, hogy még mindig közöm van hozzájuk és a megrendelőikhez. Ezek a képek rajtam is dolgoznak, utólag is. Vagyis ebből az következik, hogy akivel találkozunk, akikkel kapcsolatba kerülünk életünk során, az bennünk él, azzal dolgunk van. Vagy azért, mert már korábban találkoztunk egy korábbi életünkben vagy azért mert egy helyről jöttünk.
Talán Egyek vagyunk?
Egy biztos, hogy azért találkozunk és van dolgunk a másik emberrel, hogy segítsük és gyógyítsuk egymást, akár még azzal is, ha időnként számunkra nem tetsző dolgot tesznek velünk.
Mindannyian fejlődni jöttünk ide és ebben segítjük egymást, akár csak egyetlen mondattal is vagy egy érintéssel. Azért jöttünk ide, hogy boldogságban, szeretetben, bőségben éljünk itt a Földön, mindenki. Ezt a gondolatainkkal, azok tudatossá tételével érhetjük el. Tegyünk így!
